A kritikusok szerint az IMF-hiteldíjak kárt okoznak a kétségbeesett szükségben lévő nemzeteknek: NYT

Egy olyan időszakban, amikor a koronavírus-járvány gyors növekedést gerjeszt egyenlőtlenség és adósságEgyre több politikai döntéshozó és közgazdász szorgalmazza a Nemzetközi Valutaalapot, hogy szüntesse meg a nehézségekkel küzdő nemzeteknek nyújtott kölcsönök után felszámított extra díjakat, mivel azok elszívják a szűkös forrásokat, amelyeket ehelyett a Covid elleni küzdelemre lehetne fordítani.

Az alap, amely évtizedek óta támogatja a pénzügyi nehézségekkel küzdő országokat, ezeket a díjakat szabja ki a szokatlanul nagy vagy hosszú távú hitelekre. Úgy tervezték, hogy segítsenek megvédeni a magas kockázatú hitelezésből eredő tetemes veszteségeket.

A kritikusok azonban azzal érvelnek, hogy a pótdíjak a lehető legrosszabb pillanatban merülnek fel, amikor az országoknak már égetően szükségük van pénzeszközökre a szegénység elleni segély és a közegészségügyi szolgáltatások nyújtásához. A díjakat fizető országok egy része, így Egyiptom, Ukrajna és Örményország is védőoltást lakosságának csak körülbelül egyharmada. A kritikusok szerint az eredmény az, hogy az IMF végül éppen azon helyek pénzügyi jólétét és stabilitását ássa alá, ahol segíteni próbál.

A legfrissebb kritika szerint Janet L. Yellen pénzügyminiszternek e héten 18 kongresszusi demokrata képviselője – köztük Alexandria Ocasio-Cortez New York-i és Pramila Jayapal washingtoni képviselők – levélben kérte az Egyesült Államokat, hogy támogassa a pótdíjpolitika megszüntetését.

A pótdíj „elveszi a fejlődő országok közegészségügyi beruházásait” – áll a levélben. „Ez a torz eredmény aláássa a globális gazdasági fellendülést.” A levél sok mást is visszhangzott fellebbezések több mint két tucat feltörekvő országból, köztük Argentínából, Dél-Afrikából és Brazíliából, valamint közgazdászok.

„A túlzott visszafizetések kikényszerítésére tett kísérletek kontraproduktívak, mert csökkentik a gazdaság termelési potenciálját” – írta a közelmúltban Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász és Kevin Gallagher, a Bostoni Egyetem globális fejlesztési professzora. elemzés. "Mind a hitelezők, mind maga az ország rosszabb helyzetben van."

Hozzátették: „Az IMF-nek nem szabad azzal foglalkoznia, hogy nyereséget termeljen a nehéz helyzetben lévő országokból.”

Az alap elsősorban végső hitelezőként szolgál, bár az utóbbi időben kibővítette küldetését a szélsőséges egyenlőtlenségek csökkentésével és a klímaváltozás elleni küzdelemmel.

A tartalékképzésen túl a pótdíjak célja az volt, hogy a hitelfelvevőket a határidőre történő visszafizetésre ösztönözzék. A legszegényebb országok mentesülnek.

A díjak lettek jelentős bevételi forrás az IMF számára, amelyet elsősorban 190 tagországa finanszíroz, és a legnagyobb részt az Egyesült Államok fizeti. Az alap becslései szerint ez év végéig a hitelfelvevők 4 milliárd dollár extra díjat fizetnek majd – a rendszeres kamatfizetésen felül – a járvány 2020-as kezdete óta.

A pótdíj körüli vita a középpontjában álló nagyobb ellentmondások jelképe Az IMF felépítése és küldetése. Az alapot azzal a céllal hozták létre, hogy mentőövet biztosítson a problémás gazdaságoknak, hogy fellendüljenek „anélkül, hogy a nemzeti vagy nemzetközi jólétet romboló intézkedésekhez folyamodnának”.

De a kölcsöneit kísérő feltételek időnként felpörgették a gazdasági fájdalmat. "Büntetik az országokat olyankor, amikor kedvezőtlen helyzetben vannak, és nagyobb megszorításokra kényszerítik őket az adósságok visszafizetése érdekében" - áll a liberális elemzésében. Közgazdasági és Politikai Kutatóközpont Washingtonban.

„E pótdíjak követelése a világjárvány okozta folyamatos recesszió idején még inkább ellenkezik” az IMF alapelveivel – érvel a központ.

Az alap irányításában a szavazati jog az egyes országok pénzbeli hozzájárulásának nagyságán alapul, csak az Egyesült Államok rendelkezik vétójoggal. Ez azt jelenti, hogy a leginkább rászoruló országoknak van a legkevesebb beleszólása abba, hogy az IMF hogyan látja el szerepét.

A Pénzügyminisztérium közleményében megismételte, hogy támogatja a pótdíjakat: „Az IMF fő részvényeseként kötelességünk megvédeni az IMF pénzügyi integritását”, és rámutatott, hogy az alap által felszámított kamatlábak gyakran messze a piaci kamatláb alatt voltak. .

A Kritika Az alap ügyvezető igazgatói által a múlt hónapban felszámított pótdíjak a díjak leállítására vonatkozó megállapodás nélkül megszűntek. Egy IMF nyilatkozat kifejtette, hogy míg „egyes igazgatók nyitottak voltak az átmeneti pótdíjcsökkentés lehetőségére”, hogy forrásokat szabadíthassanak fel a járvány kezelésére, a legtöbben inkább egy átfogó felülvizsgálatot részesítettek előnyben a későbbiekben, az alap „általános pénzügyi kilátásaival” összefüggésben.

A pótdíjak hatálya alá tartozó, strapabíró országok, például Argentína korábban megtagadták a többletfizetést, kampányuk azonban a Covid-19 terjedésével felgyorsult.

„Úgy gondolom, hogy a járvány nagy változást hoz” – mondta Martín Guzmán, Argentína gazdasági minisztere.

Azzal érvel, hogy a világjárvány az egykor szokatlannak tartott körülményeket hétköznapivá változtatta, tekintve azt a hatalmas adósságot, amelyet sok ország vállalt a növekvő költségek fedezésére. Kormány adósság a feltörekvő országokban az elmúlt fél évszázad legmagasabb szintjét érte el.

Az IMF adatai szerint a pótdíjak hatálya alá tartozó nemzetek száma tavaly 21-re nőtt a 15-as 2020-ről Pakisztán, Egyiptom, Ukrajna, Grúzia, Albánia, Tunézia és Ecuador a fizetők között van.

Argentína, amely már régóta a vitás és keserű kapcsolat az alap egy sor mentőcsomaghoz és nem teljesíti azt dátumozzon vissza évtizedekben a pótdíjak vezető ellenzője volt.

Az ország új törlesztési ütemtervet próbál kidolgozni 45 milliárd dollárra, amelyet az előző kormány vett fel egy 2018-as hitelcsomag részeként. A kormány becslése szerint 2024 végére több mint 5 milliárd dolláros pótlékot fog felszaladni. Idén Argentína csaknem 70 milliárd dolláros IMF-számlájának 1.6 százaléka pótdíjakra vonatkozik.

„A díjak aláássák az IMF küldetését, amely a globális stabilitás és a fizetési mérleg biztosítása” – mondta Guzmán.

A Világbank szerint becslések124-ban 2020 millió ember szorult szegénységbe, közülük 10-ből nyolc a közepes jövedelmű országokban.

Mindeközben az alapvető szükségleti cikkek, például az élelmiszer, a fűtés és az elektromos áram költségei megugrottak, ami fokozza a politikai feszültséget. Ezen a héten az IMF figyelmeztetett blogjában kifejti, hogy a folytatódó Covid-járványok, valamint az infláció, az adósság és a kamatlábak emelkedése azt jelenti, hogy a feltörekvő gazdaságoknak „fel kell készülniük a gazdasági turbulencia esetleges rohamaira”.