A GII 2022 az innováció-vezérelt növekedés jövőjét kutatja

december 2022

By Catherine Jewell, Információs és digitális tájékoztatási osztály, WIPO

Immár 15. kiadásában a Globális innovációs index (GII) 2022 nyomon követi a globális innovációs trendeket, és rangsorolja 132 gazdaság innovációs teljesítményét a folyamatban lévő COVID-19 világjárvány, a geopolitikai feszültségek, valamint az ellátási lánc és az energia zavarai közepette. A GII benchmarking adatokat szolgáltat az innovációs teljesítményről, és hasznos útmutatóként szolgál az innovációs politikák kidolgozásához.

A GII 2022 az innováció által vezérelt növekedés jövőjét is feltárja egy olyan időszakban, amikor az innováció társadalmi-gazdasági hatása történelmi mélyponton van, a K+F-beruházások megugrása ellenére. A jelentés társszerzői, Senior Economists Klaas de Vries, a The Conference Board-tól, és Sacha Wunsch-Vincent, a WIPO-tól, ossza meg a legfontosabb megállapításokat.

Melyek voltak a legszembetűnőbb fejlemények a GII 2022 rangsorában?

A GII 2022, amely feltérképezi a világ leginnovatívabb gazdaságait, számos érdekes lépést mutat be, és néhány új erőmű is felbukkan. Svájc 12. egymást követő évben áll a ranglista élén, majd az Egyesült Államok, Svédország, az Egyesült Királyság és Hollandia következik. Kína (11. helyezett) kopogtat a legjobb tíz közé, folyamatosan erős teljesítményt nyújt Indiától (40. helyezett) és Türkiye-től (37.), amely először jutott be a legjobb 40 közé.

Az eddigi leggyorsabb innovációs teljesítménynövekedést produkáló közepes jövedelmű gazdaságok közé tartozik
Vietnam (48), az Iráni Iszlám Köztársaság (53) és a Fülöp-szigetek (59).

Azt is látjuk, hogy több fejlődő gazdaság a várakozások felett teljesít az innováció terén a gazdasági fejlettségi szintjéhez képest. Ide tartozik az újonnan érkezett Indonézia (75), Üzbegisztán (82) és Pakisztán (87). Nyolc úgynevezett „innováció az előadók felett” a szubszaharai Afrikából származik, Kenya (88), Ruanda (105) és Mozambik (123) az élen. Latin-Amerikában és a Karib-térségben az innováció az előadókkal szemben Brazíliában (54), Peruban (65) és Jamaicában (76) szerepel. .

Milyen főbb trendeket tár fel a GII 2022?

A GII 2022 azt mutatja, hogy a kutatás-fejlesztés (K+F) és egyéb, az innovációt ösztönző befektetések 2022-ben a COVID-19 világjárvány ellenére tovább növekedtek. A világ leginnovatívabb vállalatai 10-ben 900 százalékkal, több mint 2021 milliárd USD-ra növelték a K+F-be való befektetéseiket, ami magasabb, mint a járvány előtti szint. A kockázati tőke (VC) ügyletek szintén 46 százalékkal nőttek 2021-ben, a legerősebb kockázatitőke-növekedés pedig Latin-Amerikában, a Karib-térségben és Afrikában volt tapasztalható. A kockázati tőke 2022-re vonatkozó kilátásai azonban borúsabbak, jelentős lassulás várható, ami komoly aggodalmakat vet fel a törékenyebb gazdaságokkal kapcsolatban.

Valójában az innováció társadalmi-gazdasági hatása történelmi mélyponton van, a termelékenység növekedése stagnál.

Mi a kapcsolat az innováció és a termelékenység között?

Hagyományosan az innováció volt a kulcsa a termelékenység javításának. A GII 2022 azonban a gazdasági termelékenység jelentős visszaesésére utal az 1970-es évek óta. Egyszerűen fogalmazva, a termelékenység arról szól, hogy milyen hatékonyan állítjuk elő a dolgokat. A termelékenység javulása közvetlenül növeli a népességhez viszonyított gazdasági teljesítményt, javítja az életszínvonalat, például azáltal, hogy kiemeli az embereket a szegénységből és felszámolja a nehéz feladatokat.

A jelentős gazdasági visszaesésektől eltekintve a termelékenység és a gazdasági teljesítmény évről évre nőtt világszerte a 19. és 20. század során (lásd az 1. ábrát).

Míg 50 után 1870 évbe telt, amíg a termelékenység megduplázódott, azóta nagyjából minden alkalommal megduplázódott.
25 év. Ennek eredményeként 2021-ben a magas jövedelmű gazdaságokban egy munkaóra átlagosan
24-szer több áru és szolgáltatás 1870-hez képest. Az életszínvonal 19. század és az első ipari forradalom óta tartó emelkedése a technológiai áttörésekre, a találmányok és innovációk új hullámaira, valamint az új technológiák gazdaságok közötti hatékony elterjedésére vezethető vissza.

1. ábra: Az egy főre jutó reál GDP szintje a határon, 1300–2021

Sajnos az 1970-es évek óta a termelékenység tartósan lelassult. A lassulás a 2008/2009-es globális pénzügyi válság során felerősödött, és azóta tovább romlott. 2021-ben a globális munkatermelékenység meredeken nullára esett, és az előrejelzések szerint 2022-ben stagnálni fog, főként a magasabb energiaköltségek miatt.

2. ábra: A munka termelékenységének növekedése, 1871–2021

A közepes jövedelmű gazdaságok esetében ez a tendencia nem ilyen egyértelmű. Kína termelékenységnövekedése az 1980-as évektől felgyorsult, de az elmúlt évtizedben már lelassult. A legtöbb más feltörekvő gazdaság azonban soha nem volt részese a termelékenységi kiugrásnak, különösen Afrika, Latin-Amerika, valamint a Közel-Kelet és Ázsia legtöbb gazdasága. Figyelemre méltó kivétel India, Indonézia és Türkiye. Valójában a legtöbb fejlődő gazdaság problémája az, hogy soha nem élvezték a növekvő termelékenységnövekedést.

Mennyire pesszimista vagy optimista a jövőbeli termelékenység-vezérelt növekedés innovációjával kapcsolatban?

A technológiai pesszimisták azzal érvelnek, hogy az innováció kínálata csökkent, lassítva az életszínvonal javulását. Azzal érvelnek, hogy az újításokat nehezebb megvalósítani, és a kialakulóban lévőknek nem lesz olyan átalakító hatása a termelékenységre, mint a korábbi „nagy” találmányoknak, mint a belsőégésű motor, az elektromosság, a vízvezeték, a repülőgépek és a vonalkódok. Vagyis a hatalmas innovációs beruházások ellenére egyre költségesebb az átalakuló innovációk megtalálása és fejlesztése, és a stagnálás időszakát éljük.

A technológiai optimisták azonban, akiknek az érveit támogatjuk, megjegyzik, hogy időbe telik, amíg az innovációk hatása kibontakozik, tekintettel az innováció minden szinten való elterjedésével kapcsolatos számos kihívásra.

Milyen kihívásokkal jár a technológia elterjedése?

Azt gondolhatja, hogy a fő kihívások a K+F-be való pénzbefektetéssel, a szabadalmak benyújtásával és a találmányok különböző formáinak ösztönzésével kapcsolatosak. De az örök kihívás a technológia átvétele; hogyan lehet elérni, hogy a lehető legtöbb ország cégei és háztartásai alkalmazzák ezeket a találmányokat. És ma ez a folyamat túl fáradságos és lassú. Jó példa erre a zöld technológiák alkalmazása az éghajlatváltozás katasztrofális hatásainak mérséklésére. A technológia létezik, de használata, és így hatása is jelentősen elmarad.

Az innovációt ösztönző kutatás-fejlesztés (K+F) és egyéb beruházások a COVID-2021 világjárvány ellenére 19-ben tovább növekedtek.

Milyen kilátások vannak akkor az innováció által vezérelt termelékenység felélesztésére?

A bizonyítékok két innovációs hullám megjelenésére támaszkodnak, amelyek mindegyike jelentős, mért – és esetleg nem mérhető – termelékenységi és jóléti hatásokat rejt magában.

Az első az IKT-hullám, amely az 1970-es években indult, és az előrejelzések szerint az elkövetkező években újra erőre kap. Ezt leginkább „digitális korhullámként” lehet elképzelni. két egymást követő hullámból áll. Az első olyan kifinomult kommunikációs hálózatok és berendezések telepítéséhez vezetett, mint például az internet és a mobileszközök. A második az általános célú digitális technológiák, például a szuperszámítástechnika, a számítási felhő, a tárgyak internete (IoT), a mesterséges intelligencia (AI) és az automatizálás elterjedésével kapcsolatos.

<!–

3. ábra: Múltbeli és jövőbeli innovációs hullámok a 19. századtól a 21. századig

Forrás: GII 2022, Különleges téma fejezet, 20. ábra.

->

A digitális korszak hullámának hatása kétféleképpen bontakozik ki. Először is, ami a tudományos fejlődésre és a K+F-re gyakorolt ​​erőteljes hatást illeti olyan területeken, mint a bioinformatika, a gyógyszeripar, a zöld technológia és mások, ami sokakat arra késztetett, hogy megfigyeljék az IKT, a bio- és nanotechnológia, valamint a kognitív tudományos kutatások konvergenciáját. Másodszor, ami a nem IKT-ágazatokra gyakorolt ​​mélyreható hatást illeti, különösen az AI-vezérelt automatizálás, a nagyszabású digitalizálás, a 3D-nyomtatás és a fejlett robotika alkalmazása révén. Ezeknek a technológiáknak a nagyarányú elterjedése növelné a termelékenységet minden feldolgozóipari ágazatban és a mezőgazdaságban, valamint azokban a nagy szolgáltatási ágazatokban – oktatás, egészségügy, építőipar, vendéglátás és közlekedés –, amelyek jelenleg lemaradnak a termelékenységben.

Az élettudományok, az egészségügy, az agrár-élelmiszeripar, az energia, a tiszta technológia és a közlekedés területén az áttörést jelentő találmányok és innovációk köré épülő „Deep Science” hullám valós lehetősége is fennáll. Ez a hullám számos műszaki területen (az IKT-n túl) ösztönözni fogja a tudományos haladást, amelyek az elmúlt évtizedek során érettek be, és amelyek kitörnek.

A bizonyítékok két innovációs hullám megjelenésére támaszkodnak, amelyek mindegyike jelentős, mért – és esetleg nem mérhető – termelékenységi és jóléti hatásokat rejt magában.

Mind a digitális korszak, mind a Deep Science hullámai már egy ideje épülnek. A biotechnológiákban, biokémiában, nanotechnológiákban, új anyagokban és az alaptudományban az elmúlt évtizedekben elért áttörések utat nyitnak a downstream innovációk előtt, és a kemény tudományok erőteljes visszatérését jelzik.

Összességében ezek a dinamikák radikális előrelépést hajtottak végre különböző területeken, beleértve az élettudományokat, az egészségügyet, az agrár-élelmiszeripar, az energia, a tiszta technológia és a közlekedési innovációt. .

<!–

1. táblázat: A Deep Science hullámhatásai négy területen

Forrás: GII 2022, Különleges téma fejezet, Asztal 11.

->

Mindent egybevetve, ha az elterjedtség magas – és ez a kérdés lényege –, az innováció által vezérelt termelékenységnövekedés, amelyet a digitális korszak és a Deep Science hullámai hajtanak végre, magas lehet.

Melyek azok az innovációs politikai prioritások, amelyeket azonosít?

Először is, a jövőbeli innovációs hullámokkal kapcsolatos kutatások finanszírozása továbbra is kulcsszerepet játszik a kormány számára.

Másodszor, minden jövőbeli innovációs hullámban a politikai döntéshozóknak befolyásolniuk kell a kutatás fordítását és elfogadását olyan kínálati és keresleti oldali politikák alkalmazásával, amelyek innovációs célokat tűznek ki és meghatározott területekre összpontosítanak. Az ilyen döntéseket már nem lehet egyedül a piacra bízni.

Harmadszor, a vezető cégek és régiók, valamint a lemaradók közötti egyenlőtlenségek a jól és az alacsonyan fizetett munkavállalók között, valamint az országok között nagy mértékben hátráltatják a technológia elterjedését, átvételét és a termelékenységet. Ezen egyenlőtlenségek kezelése kulcsfontosságú lesz a közelgő innovációs hullám előnyeinek felismeréséhez.

Negyedszer, a készségek hiánya akadályozza az új innovációs hullámok megvalósulását és hatást váltanak ki. Ez a legnyilvánvalóbb a fejlett IKT, programozás, mesterséges intelligencia és adattudomány területén, és még a legfejlettebb, magas jövedelmű gazdaságokban is érvényes. Hasonló képességbeli hiányosságok fognak megjelenni a Deep Science hullámát mozgató területeken is.

A jövő innovációs hullámaihoz kapcsolódó kutatások finanszírozása továbbra is kulcsszerepet tölt be a kormány számára.

Ötödször, az adatokhoz való hozzáférés, az adatok kezelése és valorizálása minden jövőbeli innovációs hullám sarokkövei. Az új adatinfrastruktúra és -kezelő rendszerek elengedhetetlenek.

Hatodszor, az elkövetkező években az olyan témák, mint a humanoid robotok, a mesterséges intelligencia, a bio- vagy géntechnológia, az új egészségügyi megoldások és az új élelmiszertípusok kihívást jelentenek majd a társadalmi elfogadottságban, és nyilvános vitát igényelnek a kockázatok, a társadalmi értékek és az előnyök feltárása érdekében. hátrányai ezeknek az úttörő innovációknak. Ezeknek az előrelépéseknek a társadalmi előnyeiről való közös értelmezés kialakítása központi jelentőségű lesz azok elterjedésének és elfogadásának megkönnyítésében.

Végül, a jelenlegi nemzetközi környezet valódi kihívások elé állítja a technológia kereskedelem, befektetések és más nemzetközi tudásáramlások révén történő elterjedését. Ez különösen problémás a feltörekvő és fejlődő országok számára, amelyeknek égető szükségük van integrált globális értékláncokra és innovációs hálózatokra a felzárkózás érdekében. A gyors termelékenységi győzelem lehetőségének életben tartása kulcsfontosságú lesz. A fejlődő gazdaságoknak sajátos megközelítésekre lesz szükségük a meglévő technológiák befogadásához – különösen az egészségügyben és a mezőgazdaságban. A fokozatos, alulról építkező innovációk előmozdítása és a hagyományos innovációs politikai intézkedések relevánsabbá tétele a kevésbé formális innováció szempontjából fontos tényezők ebben az összefüggésben. A helyi önkormányzatoknak és cégeknek aktívan kell irányítaniuk a helyi igényeket kielégítő innovációk fejlesztését – ahelyett, hogy kizárólag a technológiai terjesztésre hagyatkoznának.

• SEO által támogatott tartalom és PR terjesztés. Erősödjön még ma.
• Platoblockchain. Web3 metaverzum intelligencia. Felerősített tudás. Hozzáférés itt.
• Forrás: https://www.wipo.int/wipo_magazine/en/2022/04/article_0001.html