Amíg az Indiai Légierő [IAF] meg nem szerzett 36 egységet, a Dassault Rafale készséges harci repülőgép volt, korlátozott nemzetközi ügyfélkörrel. Az IAF vásárlása fordulópontot jelentett a francia repülőgépgyártó számára, ami megrendelések beáramlásához vezetett, és a Dassault a repülőgép-eladások egyik globális vezetőjévé tette.
A SAAB Gripen, amely a repülés világában hatalmas erő, jelentős sorsfordulóra számít. Ez az optimista várakozás az Indiai Légierővel (IAF) kötött Multi-Role Fighter Repülőgép [MRFA] megállapodás megkötésének kilátásában gyökerezik. Az üzlet a Gripen-E továbbfejlesztett és továbbfejlesztett változatának ígéretén múlik, amely a katonai technológia folyamatos fejlődésének és fejlesztésének bizonyítéka.
Az indiai védelmi szektorban megnövekedett várakozás övezi az Indiai Légierő (IAF) számára kiírt 114 többcélú vadászrepülőgép (MRFA) közelgő tenderét. Ezt a sürgősséget tovább erősíti az IAF vadászrepülő-század erejének gyors csökkenése. Az MRFA-megállapodás jelentős fejlemény, amely előrelépést jelent a korábbi Medium Multi Role Combat Aircraft [MMRCA] projekthez képest, amelyet 2015-ben leállítottak.
A bonyolult MMRCA ügyleti folyamat
A csaknem másfél évtizedet felölelő MMRCA-megállapodás egy bonyolult folyamat volt, amely végül az indiai kormány kezében dőlt el. Az események meglepő fordulatában a kormány úgy döntött, hogy megkerüli az elhúzódó tárgyalásokat, és 36 Rafale vadászgépet szerzett be közvetlenül a francia hatóságoktól.
A francia Rafale, minden szerepkörű vadászrepülő hosszú ideig azzal a kihívással küzdött, hogy jelentős vevőt szerezzen. Az Egyiptom és Katar szerény vásárlásai mellett a Rafale rendelésállománya meglehetősen figyelemreméltó maradt, és nem tartalmazott jelentősebb eredményeket.
A Rafale kifejezés, amely franciául széllökést jelent, nem tudott szerződést kötni olyan országoktól, mint Belgium, Brazília, Kanada, Finnország, Kuvait, Szingapúr és Svájc. Az ehhez a katonai felszereléshez kapcsolódó túl magas költség kulcsfontosságú tényezővé vált ezeken a szerződéses tárgyalásokon.
A SAAB hivatalosan is csatlakozott
A svéd védelmi óriás, az egyhajtóműves Gripen vadászgépek gyártásáról ismert SAAB indiai leányvállalata azóta is kiemelt szerepet játszik a harcban, hogy az Indiai Légierő (IAF) jelezte, hogy 114 fejlett vadászgépre van szükség. A múlt héten stratégiai lépésként hivatalos ajánlatot nyújtott be az IAF-nek a Twitteren lévő hivatalos fiókján keresztül, bemutatva továbbfejlesztett Gripen-E modelljét.
Az augusztus 28-án kiadott közleményben a következőket közölték: „A Saab az IAF küszöbön álló javaslatkérésére [RFP] adott közelgő válaszával összhangban 114 élvonalbeli Gripen-E vadászgépből álló flottát ajánl fel. A Gripen-E bevetése egy következő generációs harci légi képességgel ruházza fel Indiát, amely világszínvonalú rendelkezésre állással párosul – készen áll bármely fenyegetés ellensúlyozására, bármikor, bármely helyről, függetlenül annak távoli elhelyezkedésétől.”
Úgy tűnik azonban, hogy a metaforikus csésze és az ajkak között látszólagos késés van, ha nem is egyenes eltérés. Az IAF még 2018-ban kezdeményezte az RFI-t, és elsöprően pozitív választ kapott a globális repülőgépgyártóktól, akik alig várták, hogy részt vegyenek a több milliárd dolláros tranzakcióban.
Gripen-E, F-15EX, F/A-18 és F-21
Az üzlet megszerzéséért folyó nagy tétű versenyben a francia vadászrepülőgépeket tekintik vezető esélyesnek, tekintettel jelenlegi működési státuszukra. Olyan félelmetes versenytársakkal találják szembe magukat, mint a Boeing F-15EX és F/A-18 Block III Super Hornet, a Saab JAS-39 Gripenje és a Lockheed Martin istállójából származó F-21.
„Megkezdődött az új légi személyzet minőségi követelményeinek [ASQR] létrehozása a többcélú vadászrepülőgépekhez [MRFA]. Ezért nem magától értetődő, hogy Rafale vitathatatlanul érvényesül” – mondta az Indiai Légierő (IAF) magas rangú tisztviselője. Az ASQR megfogalmazási folyamata a védelmi beszerzésben kiemelkedően fontos. Alapvetően befolyásolja a szóban forgó védelmi felszerelések minőségét, költségét és versenyképességét.
Az Indiai Légierő [IAF] azon képessége, hogy a légi állomány minőségi követelményeit [ASQR] meghatározza a közepes többcélú harci repülőgépek [MMRCA] programjában, az indiai ellenőr és főellenőr [CAG] kommentárokat szerzett. A 2007-ben elvégzett átfogó vizsgálat során a CAG megállapította, hogy a funkcionális paraméterekkel szemben túlnyomó hangsúlyt fektettek a műszaki sajátosságokra. Ez a megközelítés olyan forgatókönyveket váltott ki, amelyekben az ASQR-ek előírásait egyik résztvevő szállító sem tudta teljesíteni.
Mikroszkóp alatt
Ezenkívül az ASQR-ek a beszerzési folyamat során folyamatosan módosultak, tovább bonyolítva a helyzetet. A követelmények állandó változása jelentős kihívások elé állította a gyártókat, rávilágítva az IAF ASQR beállítási képességének lehetséges hiányosságaira.
M. Matheswaran légimarsall (Retd) felvilágosította az MMRCA-verseny bonyodalmait, és úgy írta le, mint egy gyakorlatot, amelyet alaposság és szigorú ellenőrzés jellemez. "Minden versenyzőt hosszú éveken keresztül mikroszkóp alá helyeztek" - mondta. Amikor azonban figyelmét az MRFA-ra fordította, amely lényegében ugyanannak a szerződésnek az újramárkázott változata, és úgy vélte, hogy a „Make in India” kezdeményezés kulcsszerepet játszhat a döntéshozatali folyamatban.
Az érintett személy egykor az Integrált Védelmi Szolgálatnál az Integrált Honvéd Vezérkar főnök-helyettesi beosztását töltötte be. Ezt követően a Keleti Légi Parancsnokságon belüli vezető légi vezérkari tiszt lett. Az események bonyolult megszervezésében szorosan részt vett az MMRCA-megállapodásban, annak sajnálatos és hirtelen felmondása előtt.
A Gripen-E felsőbbrendűsége
A Gripen-E, amely a modernitás csúcsán áll a vadászrepülőgépek versenyében, határozott előnyt kínál az Indiai Légierőnek (IAF) riválisaival szemben. Ezt az élt élesíti a hatalmas fegyvertár, nevezetesen a Meteor Beyond Visual Range rakéta.
A repülőgép legmodernebb érzékelői, köztük az Active Electronically Scanned Array [AESA] radar és az infravörös kereső és nyomkövető [IRST] rendszer, fejlett adatkapcsolatokkal és mesterséges intelligencia által támogatott döntéstámogatással párosulva a pilótát ruházzák fel. példátlan helyzetfelismerés. A csatatér ezen kiváló ismerete lehetővé teszi a pilótának, hogy az ellenfelei előtt észlelje a fenyegetéseket, és reagáljon is rájuk, megtestesítve a „lásd az első felvonást először” axiómáját.
A Gripen-E vonzereje ellenére, amelyet kiváló elektronikus hadviselési képességének, az erős rakéták integrálásának, a minimális radar-keresztmetszetnek és a gazdaságos üzemeltetési költségeknek tulajdonítanak, a vadászgép úgy tűnik, lemaradt riválisai mögött. A legfőbb hátrányos helyzetű területek a politikai befolyás és az anyagi támogatás, mindkettő kulcsfontosságú elem a védelmi szektorban.
Ellentétben azzal az uralkodó feltételezéssel, hogy Rafale fogja kivívni a győzelmet, a folyamattal kapcsolatban bennfentesek továbbra is szkeptikusak. „Több másik repülőgép is jelentős fejlesztésen esett át, így megfelelt az IAF szigorú követelményeinek. Nevezetesen, az ilyen repülőgépek közé tartozik a Gripen-E, valamint az F-15E és az F-21” – ajánlotta a tisztviselő egy alternatív perspektívát bemutatva.
A Gripen-E hatalmas arzenállal büszkélkedhet, kilenc rakéta és 16 bomba szállítására alkalmas, valamint számos egyéb fegyvert és rakományt. Ez, kiegészítve a repülőgép adaptálható kialakításával, megkönnyíti az újszerű fegyverrendszerek és -raktárak zökkenőmentes beépítését. Ez a rugalmasság minden küldetéstípusra kiterjed, a levegő-levegő rakéták bevetésétől a felderítésig és a nehéz levegő-föld fegyverzet bevetéséig.
"Make In India"
Úgy tűnik, hogy az MMRCA projekt tele van nehézségekkel. Az Indiai Légierő [IAF] először 2000 augusztusában terjesztett elő javaslatot, amelyben kifejezte szándékát, hogy 126 darab Mirage 2000 II repülőgépet kíván beszerezni. A javaslatot azonban 2004-ben hirtelen elvetették. Néhány évvel később, 2007-ben a döntést újraértékelték, és elhatározták, hogy az MMRCA projekt égisze alatt ugyanennyi, 126 repülőgépet vásárolnak.
Az események egy későbbi fordulatában az eredeti tervet végül elvetették. Ehelyett az Indiai Légierő [IAF] 36 Rafale repülőgép beszerzése mellett döntött. Ezt a jelentős vásárlást a francia kormánnyal kötött kormányközi megállapodás [IGA] segítette elő.
Az Indiai Légierő (IAF) jelenleg azon a bonyolult folyamaton vesz részt, hogy egy meggyőző esetet építsen ki a fejlett vadászrepülőgépek beszerzésére, és alig várja, hogy a kormány hivatalosan elfogadja a szükségességet [AoN]. A Medium Multi-Role Combat Aircraft [MMRCA] programhoz – amelyet néha MMRCA 2.0-nak is neveznek – szakértők hangsúlyozták a „Make in India” komponens jelentőségét. Ez egy kulcsfontosságú kezdeményezés, amelyet az indiai kormány szorgalmasan szorgalmazott és jelentős lendülettel támogat.
Gyorsan töltse fel
Annak ellenére, hogy az Indiai Légierő [IAF] századának jelenlegi 31 fős ereje éles ellentétben áll a szankcionált 42 fővel, a szervezet már hosszú ideje várja a kormány jóváhagyását. Ezt az információt nem más, mint N Tiwari légimarsall, az IAF helyettes főnöke közölte. Az Aero India rendezvényen újságírók egy csoportjához nyilatkozva Tiwari elmondta, hogy az elkövetkező három-négy hónapon belül megkapja a kormánytól a régóta várt Acceptance of Necessity [AoN] dokumentumot.
Az Indiai Légierő [IAF], annak ellenére, hogy sürgető szüksége van arra, hogy gyorsan 500 új vadászgéppel töltse fel csökkenő vadászrepülőrajait, továbbra is zöld utat vár. Ennek a kérdésnek a sürgősségét nem lehet túlhangsúlyozni, mivel ezeknek a repülőgépeknek a gyors beüzemelése fontos szerepet játszik a nemzetbiztonság fenntartásában.
Az indiai kormány „Make in India” kezdeményezéséhez igazodva az IAF jelezte azon szándékát, hogy a hazai gyártást kívánja előnyben részesíteni a javasolt beszerzésében. A 114 közepes hatótávolságú vadászrepülőgépre (MRFA) vonatkozó javaslat benyújtása előtt az IAF érdeklődését fejezte ki további 90 könnyű harci repülőgép Mk1 megrendelése iránt, hangsúlyozva elkötelezettségét e nemzeti törekvés iránt.
Az IAF tisztviselője sürgősen közölte, hogy az időkeret legalább hat-nyolc évre bővült a kormány AoN-jét követően. Hangsúlyozta, hogy ez az időtartam jelentős kihívást jelent, tekintettel az IAF azonnali szükségleteire.
A helyzetről egy tekintélyes tisztviselő így nyilatkozott: „Repülőgépek széles skálája nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Indiai Légierő [IAF] félelmetes elrettentő eszköze legyen a Népi Felszabadító Hadsereg légierejének [PLAAF]. Ennek ellenére az IAF-nek nem sikerült meggyőznie az indiai kormányt a repülőgépek ilyen kiterjedt behozatalának szükségességéről.
Az előrejelzések szerint a teljes eljárás, a kezdeményezéstől a repülőgép végső leszállításáig, hat-hét évig fog tartani. Ezen az időn belül a TEJAS MK-2 is felkészíthető az indukcióra. Ez az esetleges átfedés lehet a forrása a kormány jelenlegi határozatlanságának – adott betekintést az illetékes.
A tisztviselő felhívta a figyelmet a potenciális behozatali esélyesekre, köztük az F-21-re, az F-15E-re, a Gripen-E-re és a Szu-35-re. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánynak először hozzájárulását kell adnia ezen vadászrepülőgépek behozatalához, tekintettel a TEJAS MK-2 és MK-1A meglévő jelenlétére.
TEJAS MK-2
A hatótáv és az állóképesség növelése érdekében a hamarosan megjelenő TEJAS MK-2 egy figyelemre méltó fejlesztési sorozatot mutat be. Ezt a modellt 1,350 mm-rel megnövelt hossza, kanárd beépítése és lenyűgöző teherbírási ugrás jellemzi majd. A TEJAS MK-2 tetemes, 6,500 kg-os teherbírásra lesz képes, ami jelentősen meghaladja a jelenlegi TEJAS modell 3,500 kg-os határát.
A TEJAS MK-2, a haditechnika jelentős előrelépése, a hatalmas General Electric F414-INS6 motorral készül. Ez jelentős fejlesztést jelent az elődeihez képest, amelyeket a kisebb teljesítményű F404-es motorral szereltek fel.
Az előrejelzések szerint a TEJAS MK-2 maximális sebessége 1.8 Mach, és gyakorlatilag eléri az 50,000 2000 láb üzemi magasságot. Sőt, várhatóan a nehézfegyverzet, különösen a SCALP, a Crystal Maze és a Spice-2 kategóriájú fegyverek zökkenőmentesen beépülnek az MK-XNUMX platformba.

@media only screen and (min-width: 480px){.stickyads_Mobile_Only{display:none}}@media only screen and (max-width: 480px){.stickyads_Mobile_Only{position:fixed;left:0;bottom:0;width :100%;text-align:center;z-index:999999;display:flex;justify-content:center;background-color:rgba(0,0,0,0.1)}}.stickyads_Mobile_Only .btn_Mobile_Only{position:absolute ;top:10px;bal:10px;transform:translate (-50%, -50%);-ms-transform:translate (-50%, -50%);háttérszín:#555;szín:fehér;betűtípus -size:16px;border:none;cursor:pointer;border-radius:25px;text-align:center}.stickyads_Mobile_Only .btn_Mobile_Only:hover{background-color:red}.stickyads{display:none}