Megfigyelhetőség: Nyomon követhetőség elosztott rendszerek esetén

Újra kiadta Platón

Követő: 0

Várt már arra az egyetlen drága csomagra, amelyen az „elküldve” felirat látható, de fogalma sincs, hol van? A követési előzmények frissítése öt nappal ezelőtt leállt, és már majdnem elvesztette a reményt. De várj, 11 nappal később már a küszöbön lesz. Azt kívánta, bárcsak a nyomon követhetőség jobb lett volna, hogy megszabaduljon a nyugtalan várakozástól. Itt jön képbe a „megfigyelhetőség”.

Műszaki környezetben szeretné elkerülni, hogy ez a szoftverekkel vagy adatrendszerekkel történjen. Így Ön olyan megfigyelő eszközöket fogad el, amelyek összegyűjtik a rendszerek naplóit és mérőszámait, és tájékoztatják Önt azok belső állapotáról. A figyelés akkor működik a legjobban, ha azt szeretné, hogy rendszerei tájékoztassák Önt arról, hogy mi a hiba, hol és mikor történt, de nem mondja meg, hogyan kell megoldani a hibát.

Több mint egy évtizeddel ezelőtt a felügyeleti eszközökből hiányzott a mögöttes rendszerproblémák kontextusa és előrelátása, és a csapatok a napi működési hibák hibakeresésére korlátozódtak. Ma a mikroszolgáltatások elosztott világában dolgozunk és élünk adatvezetékek; még több megfigyelő eszköz használata sem segít megválaszolni az üzleti kérdéseket, például: „Miért lassú az alkalmazásom mindig?” vagy „Milyen szakaszban fordult elő a probléma, és milyen mélyen van a veremben?” vagy „Hogyan javíthatom a környezet általános teljesítményét?” Szükségessé válik, hogy proaktívan hozzák meg ezeket a döntéseket, és átfogóan áttekintsék rendszereiket, alkalmazásait és adatait.

Ezt blogbejegyzés Az Etsy egy évtizede jelent meg, és a második bekezdésben ezt a tényt mondja ki:

„Az alkalmazási mutatók általában a legnehezebbek, de a legfontosabbak a három közül. Nagyon specifikusak az Ön vállalkozására, és az alkalmazások változásával változnak (és az Etsy is sokat változik).

Szóval, hogyan mérjünk mindent és bármit? A megfigyelhetőséggel kezdjük.

Mi az a megfigyelhetőség?

A „megfigyelhetőség” kifejezés az volt megalkotta Rudolf Emil Kálmán 1960-ban a matematikai vezérlőrendszerek leírására vonatkozó mérnöki dolgozatában. Úgy határozta meg, mint annak mértékét, hogy mennyire jól lehet következtetni egy rendszer belső állapotaira a külső kimenetek ismeretéből. De nem úgy hangzik, mint a megfigyelés? Alapvetően igen, ez a megfigyelés.

Manapság a megfigyelhetőség igencsak forró téma lett. Több piaci felmérés szerint milliárd dolláros platformról van szó. Sok szervezet elfogadta ezt a koncepciót, és keretként használta elosztott rendszerei és csővezetékei végpontok közötti láthatóságát. A megfigyelhetőséget azonban összekeverik a megfigyeléssel. Egyelőre azt mondhatom, hogy a monitorozás a megfigyelhetőség egy részhalmaza, ahol a megfigyelhetőség egy nagy ernyőfogalom.

A megfigyelhetőség lehetővé teszi az elosztott nyomkövetést a nyomok, naplók és metrikák összegyűjtése és összesítése révén. Lássuk, mire következtetnek ezek:

Nyomok: Amikor egy rendszer kérést kap, a nyomkövetések megmutatják, hogyan halad a kérés az életciklusa során a forrástól a célig. A nyomokat „span” jelöli. A nyomvonal az ívek fája, a span pedig egyetlen művelet a nyomon belül. Segítenek megtalálni a hibákat, a késleltetést vagy a szűk keresztmetszeteket a rendszerben.
Napló: Ezek gép által generált időbélyegzett események, amelyek a rendszerben történt műveletekről vagy változásokról szólnak. A naplókat gyakran használják ezen hibák vagy rendszerváltozások lekérdezésére.
Mutatók: Ezek mennyiségi betekintést nyújtanak a CPU-ról, a memóriáról, a lemezhasználatról és a rendszer teljesítményéről egy adott időszakban.

Ezek az attribútumok nyomon követhetőséget biztosítanak a felügyeleti keretrendszernek. A Traceability olyan objektíveket kínál, amelyek segítségével nyomon követheti a rendszert hívó kéréseket, mennyi ideig tart az egyik komponensről a másikra való átjárás, milyen egyéb szolgáltatásokat hív meg, ad-e hibát, milyen naplókat készít, milyen állapotban van benne van, mikor kezdődött és mikor fejeződött be, milyen idővonalon maradt a rendszerben stb. Amikor összegyűjti, összesíti és elemzi ezeket a nyomokat, értékes, megalapozott döntéseket hozhat, például az ügyfelek idővonalát egy e-kereskedelmi webhelyen , mennyi ideig tartott a termék keresése, mennyi ideig nézték meg a terméket, betöltötte-e a HTML-oldal a teljes részleteket, például képeket vagy beágyazott videókat, mennyi ideig tartott a rendszer a fizetés hitelesítéséhez és feldolgozásához stb.

Mit érünk el a megfigyelhetőség elosztott környezetben?

Az elosztott rendszerek evolúciója akkor kezdődött, amikor a szervezetek elkezdtek elmozdulni a centralizált monolit architektúráról az elosztott és decentralizált mikroszolgáltatási architektúrára. És ez még mindig folyamatban van, és sok szervezet magáévá teszi a rendszerek és alkalmazások mikroszolgáltatási jellegét. És mindez annak tudható be big adatok és méretezés. Az elosztott környezet kezelése folyamatos tanulást, további munkaerőt, keretrendszerek és szabályzatok megváltoztatását, IT menedzsmentet és így tovább igényel. Valóban nagy változás.

Korábban a korlátozott monolitikus környezetben a hardver, a szoftver, az adatok és az adatbázisok egy fedél alatt éltek. A big data megjelenésével a 2000-es években a megfigyelési és skálázási rendszerek óriási gondot okoztak. A szervezetek gyakran különböző felügyeleti eszközöket alkalmaztak különböző alkalmazásaik igényeinek kielégítésére. Ennek eredményeként rövid időn belül működési költségté vált, gyenge ellenálló képességgel, láthatósággal és megbízhatósággal.

Mindezek a kérdések a megfigyelhetőség elfogadását eredményezték. Napjainkban több megfigyelési eszköz létezik a biztonsági, hálózati, alkalmazási és adatfolyamokhoz az elosztott nyomkövetéshez egy összetett környezetben. Együtt léteznek unokatestvérükkel, a felügyeleti eszközökkel, és kihasználják az információgyűjtést az unokatestvérüktől, és összesítik a saját nyomkövetési adataiból származó további információkat.

Ezekben a rendszerekben nagyon sok mozgó alkatrész található, amelyek nyomai megörökítéskor illusztrálhatják az 5 W történetét: mikor, hol, miért, mit és hogyan. Például 1:43-kor felkeresi a DATAVERSITY webhelyét, hogy elolvasson néhány blogbejegyzést. A dataversity.net elérésekor a HTTP-kérés bejelentkezik a rendszerbe. Keresni kezd egy blogbejegyzést, és egy adatkezelési bejegyzésre lép, ahol 17 percet tölt a bejegyzés elolvasásával, majd délután 2 órakor bezárja a lapot.

Más hívások is lesznek a hálózati rendszer felé hálózati csomagrögzítés céljából. A megfigyelési eszközök összegyűjtik az összes kiterjedést, és egy vagy nyomvonalban egyesítik őket, lehetővé téve az életciklusa során kialakított útvonal megtekintését. Ha olyan problémája van, mint például a hálózati késleltetés vagy a rendszerhiba, most könnyebben szétválaszthatja (meghámozhatja a hagymát) és megkeresheti a problémát (melyik rétegben van a hiba).

Most egy nagy elosztott környezetben, amikor az alkalmazások milliónyi kérést kapnak, a nyomkövetési adatok hatalmas mennyiségben nőnek. Ezeknek a nyomoknak a gyűjtése és elemzése drága a tárolási fogyasztás és az adatátvitel szempontjából. Így a költségek megtakarítása érdekében a nyomkövetési adatok mintavételezésre kerülnek, mivel a legtöbb esetben a mérnöki csapatoknak csak néhány darabra van szükségük ahhoz, hogy megvizsgálják, mi hibázott vagy mi a hibaminta.

Ezzel a kis példával megértjük, hogy sokkal mélyebb betekintést nyerünk rendszereinkbe. Tehát a rendszerek nagyobb skáláját tekintve a mérnöki csapatok rögzíthetik és dolgozhatnak a mintavételezett adatokon, hogy javítsák a rendszer jelenlegi szerkezetét, új összetevőket alkalmazzanak vagy visszavonjanak, újabb biztonsági réteget adjanak hozzá, eltávolítsák a szűk keresztmetszeteket és így tovább.

A szervezeteknek a megfigyelhetőséget kell választaniuk?

Mindannyiunknak meg kell értenünk, hogy a végső cél a jobb felhasználói élmény és a nagyobb felhasználói elégedettség. A célok eléréséhez vezető utat pedig megkönnyítheti egy automatizált és proaktív megfigyelési keretrendszer. A folyamatos fejlesztés és optimalizálás kultúrájának kialakítása az optimális üzleti és vezetési megközelítés.

A digitális átalakulás korában a megfigyelhetőség elengedhetetlen kellékévé vált ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeres legyen digitális úton. A betekintést nyújtó nyomkövetés révén a megfigyelhetőség arra is késztet, hogy adatokon alapuló tájékozott legyen, nem pedig pusztán adatvezérelt.

Következtetés

Bár a megfigyelés és a megfigyelhetőség kifejezéseket felcserélhetően használtuk, azt láttuk, hogy míg a monitorozás segít a rendszer állapotáról és a rajta zajló eseményekről szóló információkkal kapcsolatban, a megfigyelhetőség megkönnyíti, hogy következtetéseket vonjon le egy végpont mélyebb rétegeiből gyűjtött bizonyítékok alapján. végpontig terjedő környezet.

A megfigyelhetőség az adatirányítási keretrendszer egyik összetevője, és az is felfogható. Ebben a generációban, ahol az egyre növekvő adatmennyiség egy árucikk-hardver hálózatán található, létfontosságú, hogy az architektúrákat a lehető legegyszerűbben tartsuk. És nyilvánvalóan lehetetlen feladattá válik a környezet menedzselése. Ezáltal a megfelelő és automatizált irányítási irányelvek és szabályok bevezetése a rendszerek, folyamatok és adatok nagy hálójának zsúfoltságának megőrzéséhez előbb-utóbb cselekvést igényel.