A jövő múzeumai csak óriási NFT-galériák lesznek?

Múzeumok, magánszemélyek és metaverzum kezdeményezések használtak nem futtatható tokenek (NFT-k) új eszközként arra, hogy újra feltalálják magukat rajongóik előtt. Frida Kahlo családja leleplezett soha nem látott művészet és személyes műtárgyak a művész exkluzív rendezvényén Decentralandban az augusztusi művészeti hét alkalmából.

Belgiumban az Antwerpeni Királyi Szépművészeti Múzeum lett az első európai múzeum, amely egy klasszikus művészetet jelképez eurómilliókat érő remekmű. A Kharkiv Művészeti Múzeum Ukrajnában új NFT kollekciót indított a Binance-szal hogy megőrizzék kulturális örökségüket és forrásokat szerezzenek a folyamatban lévő regionális konfliktus közepette.

Ahogy azonban minden jelképessé válik, kérdések merülnek fel. A jövőben a múzeumok csak óriási NFT-galériák lesznek, és minden műalkotásnak lesz digitális megfelelője? Hogyan működik valójában a tulajdonjog egy ilyen forgatókönyvben?

A Cointelegraph beszélgetett Hussein Hallakkal, a Momentable nevű, múzeumokat kiszolgáló cég alapítójával és vezérigazgatójával, hogy segítsenek az NFT-integrációban, hogy megértsék, hogyan néz ki az NFT-alapú jövő a művészeti világ számára.

Kapcsolódó: Az NFT-képek olyan szórakoztató tükörképek, amelyeket a csúcskategóriás művészet megérdemel

Míg a Web3 térben őshonos digitális művészet megtalálja a helyét a virtuális múzeumokban, addig a hagyományos művészet ill a múzeumok a Web3 egy rétegét veszik át. Így Hallak úgy véli, hogy „elkerülhetetlen”, hogy a múzeumok végül egy óriási NFT-galériává alakuljanak. 

„Úgy gondoljuk, hogy minden NFT lesz, akárcsak a sorozatszám, minden termékhez tartozik egy NFT.”

Hallak szerint csupán arról van szó, hogy a technológia könnyebben használhatóvá válik, hogy mindenütt jelen legyen. Egyelőre azt jósolja, hogy a múzeumok az NFT-t leggyakrabban a gyűjteményükben lévő tárgyak bizonyítására és karbantartására használják, a második pedig a digitális kiadások lennének elérhetőek a nyilvánosság számára. 

„Az NFT-k egy szerves technológiai innováció, amelyet a múzeumok nem hagyhatnak figyelmen kívül, ha a jövőbe akarnak lépni” – mondja Hallak. „De egy nagyobb stratégiai modernizációs ütemtervben kell részt venniük.”

Arra a kérdésre, hogy a töredékes tulajdon csökkenti-e a múzeumok birtokában lévő fizikai értékes örökségek értékét, Hallak azt mondja, ez egy jogos kérdés, de a válasz nem. A művészet egyszerűen elérhetőbbé válik.

Egy magáncég tőzsdére lépésének értéknövekedésével hozza összefüggésbe:

„A művészet hozzáférhetőbbé tétele részleges tulajdonjoggal vagy korlátozott digitális kiadásokkal nagy valószínűséggel felkelti az érdeklődést, növeli a művészet és a művész megbecsülését, és végül növeli az értékét.”

A töredékesítéssel járó tulajdonjog kulcsfontosságú a Web3 számára. Ez az egyik meghatározó tulajdonság, ami megkülönbözteti a korábban ismert internettől.

A múzeumok és az NFT-árverésre bocsátott műtárgyak esetében valóban tulajdonjogról van szó, ha a műtárgy még mindig valamilyen őrzés alatt áll, vagy vélt tulajdonjogról van szó?

Hallak az NFT-ket a nyilvános művészet támogatásának eszközének tekinti, nem pedig a felügyeleti jog átruházását. 

"Egy valószínűbb [NFT] modell a műalkotások és műtárgyak nyilvános bemutatását finanszírozza több digitális változat létrehozásával."

Az idő múlásával az NFT-k egyre inkább lehetőséget fognak nyújtani a múzeumok számára, hogy kamatoztatják gyűjteményeiket és kurátori képességeiket a digitalizáló jövőben, amint az a fent említett belgiumi múzeum esetében is látható. 

Egy friss jelentés értékes az NFT piac megéri 231-ra közel 2030 milliárd dollár.