Navigating The 1.5 Degrees Breach - The Carbon Literacy Project

Újra kiadta Platón

Követő: 0

A kép forrása: Fotó: pixabay.

2023-ban a világ szélsőséges időjárási események rohamának volt tanúja, a súlyos szárazságtól és a perzselő hőhullámoktól a pusztító erdőtüzekig és hurrikánokig. Ezek az események éles emlékeztetőkként szolgáltak a globális éghajlati válság elmélyülő következményeire. Ezenkívül 2023 bevéste a nevét a rekordok könyvébe, mivel az első évben a globális felmelegedés 1.5 hónap alatt meghaladta a kritikus 12 Celsius-fokos küszöböt, így 1850 óta ez a rekord legmelegebb év. Folytatva a rendkívüli hőség trendjét, 2024 januárja volt a Az eddigi legmelegebb január, ami újabb reflektorfénybe helyezi az erősödő klímaválságot.

Mit is jelent ez?

Az EU Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálata szerint a 2023 februárjától 2024 januárjáig tartó időszakban az iparosodás előtti időszakhoz képest jelentős, 1.52ºC-os felmelegedés volt tapasztalható. Ez meghaladja a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott kritikus küszöböt, amely a globális hőmérséklet-növekedés 1.5 Celsius-fokkal való korlátozását célozza. Ez ugyan nem sérti meg pontosan a Párizsi Megállapodást, de közelebb viszi a világot a potenciális jövőbeli jogsértésekhez. A tudósok azzal érvelnek, hogy a riasztó növekedés ellenére a Földnek még nem kell tartósan átlépnie a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott döntő 1.5 fokos felmelegedési küszöböt, tekintve, hogy ezt a célt évtizedeken keresztül mérik.

Mit gondolnak a szakértők?

Tudósok, kutatók és döntéshozók elismerik, hogy a 1.5 fokos határ túllépése többéves átlagot tesz szükségessé, és jelentős kibocsátáscsökkentés nélkül ez a megsértés a következő évtizedben várható. Sir Brian Hoskins, a londoni Imperial College Grantham Intézetének elnöke hangsúlyozta a sürgősséget, és úgy jellemezte, hogy az adatok „éles figyelmeztetés az éghajlatváltozás korlátozásához szükséges intézkedések sürgősségére a párizsi célokhoz hasonló esetekben”.

Sok szakértő osztja azt a meggyőződést, hogy az éghajlati cél elérése egyre valószínűtlenebb a fosszilis tüzelőanyagokról való lassú átállás miatt. A hangsúlyt a végső hőmérséklet rögzítéséről a nulla szén-dioxid-kibocsátás elérésére kell fordítani, megelőzve ezzel a globális felmelegedéshez való további hozzájárulást. Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese is megerősítette ezt az érzést, és hangsúlyozta, hogy gyors fellépésre van szükség az emelkedő globális hőmérséklet leküzdése érdekében. Kijelentette: "Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának gyors csökkentése az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk a globális hőmérséklet növekedését."

A Carbon Literacy Community meglátásai

Beszéltünk néhány személlyel a Carbon Literacy hálózaton belül, és a következőket osztották meg:

Kate Whitfield, a Carbon Literacy trénere és a Zeroverse igazgatója rávilágított az éghajlatváltozás aránytalan hatásaira, hangsúlyozva a helyzet sürgősségét. Hangsúlyozta: „Milliók számára a bolygó már most is túl meleg, ami a vízforrások, a termőföldek és a közösségek szenvedését okozza. Az üvegházhatást okozó gázok nagyobb kibocsátása növekvő hőmérsékletet jelent, ami rosszabb éghajlati hatásokat jelent. A világ már most is túl meleg, de a 1.5-ben meghatározott 2015°C-os küszöb az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait megélő emberekkel és országokkal való szolidaritás alapvető szimbóluma.

Nekem személy szerint a 1.5 fokos felmelegedés elérése nagyon ijesztő. Az elmúlt néhány évben kétszer is kiütötték az erős tájfunok a villanyvezetékeket, és elárasztották a folyó melletti területet. Tájfun idején kimerítő, ha éjjel-nappal riasztásokat kap a telefonján, és folyamatosan mérlegelni kell a kockázatokat aközött, hogy tájfun szélben kimegy egy menedékhez, vagy ott marad, és reméli, hogy nem érinti az árvizek és a földcsuszamlások. Az idei év lesz a valaha volt legmelegebb, és a közelgő tájfunok még rosszabbak is lehetnek. Azt fontolgatjuk, hogy egy védettebb területre költözünk, de a legtöbb embernek nincs meg ez a luxus. A 1.5 fokos küszöb a szolidaritásról szól. Azt mondja, hogy nem lépjük át ezt a határt, mert a következmények túlságosan pusztítóak lesznek az éghajlatváltozás hatásai által leginkább veszélyeztetett emberek számára. Gyorsan csökkentenünk kell a kibocsátást, hogy az emberek ne veszítsék el otthonaikat, megélhetésüket és életüket.”

Dr. Matthew Sawyer, a Carbon Literacy trénere és a SEE Sustainability igazgatója kifejtette: „Az egymást követő COP-ok nem megfelelő globális erőfeszítései és eredményei alapján egyre valószínűbb, hogy egy teljes évre meghaladjuk az 1.5 °C-os hőmérséklet-emelkedést. Nehéz elviselni az áradások, aszályok, erdőtüzek és hőhullámok emberre és a bolygóra gyakorolt hatását, de a remény megmarad. 2023-ban valószínűleg az El Nino jelenség is közrejátszott (bár a szkeptikusok sikert mondhatnak maguknak, ha a hatás néhány éven belül megszűnik, és a hőmérséklet nem lesz olyan magas).

Annak ellenére, hogy elismeri az El Nino jelenség szerepét a közelmúltban bekövetkezett hőmérsékleti kiugrásokban, Sawyer továbbra is bizakodó, és kijelenti: „A remény továbbra is fennáll, mivel egyre többen tesznek lépéseket, a megoldásokról szóló viták egyre növekszenek, a megújuló energia egyre nagyobb teret hódít, a növényi alapú étrend egyre inkább elterjedt. széles körben elterjedt, és az iparágak pozitív intézkedéseken dolgoznak. Itt az ideje, hogy megkétszerezzük erőfeszítéseinket, több embert érjünk el, és több olyan cselekvésre ösztönözzünk, amelyek az egyének, a közösségek és a bolygó javát szolgálják. A legjobb cselekedetek már ismertek, és néhányan meg is teszik – többünknek kell követnie az ő példájukat, hogy az emberiség számára egy lakható világot biztosítsunk.”

Phil Korbel, a The Carbon Literacy Project társalapítója és érdekképviseleti igazgatója megmagyarázza az 1.5°C jelentőségét, és így kiáltott fel: „A 1.5°C soha nem volt varázslatos szám. Átlag volt, és ezen belül soha nem volt biztonság, ez politikailag elfogadható kárhatár. Akár túllépjük az 1.5-öt, akár nem, akkor is mindenhol, egyszerre kell mindent megtennünk. Ez aláhúzza annak szükségességét, hogy mindenki felfedezze a „legjobb éghajlati dolgot”, és a Carbon Literacy képzés hatékony módszernek bizonyult erre.

Az éghajlati fellépés soha nem bízható néhány kiválasztottra, a vezetőkre, a környezetvédőkre; mindenkit bevonnia kell. Hacsak nem jutunk el idáig, az ember okozta éghajlatváltozás nagy léptékű katasztrofális hatásai elkerülhetetlenek. A nagyszabású kulturális váltás, hogy mindenkit bevonjanak a hatásos éghajlat-politikai intézkedésekbe, jelentős szén-dioxid-megtakarítást is lehetővé tesznek a meglévő alacsony költségű módszerek, például az energiahatékonyság révén. Alig várjuk, hogy valakinek a laboratóriumából megvalósuljon a „mágikus technológia”. Egyszerűen nincs idő.”

A szén-dioxid-műveltség elengedhetetlen követelménye

Miközben a 1.5 fokos küszöb átlépésének éles valóságával küszködünk, a Carbon Literacy közösség hangjai sürgetően visszhangzanak. Tapasztalataik és meglátásaik alátámasztják az éghajlatváltozás egyenlőtlen hatásait és a közös cselekvés elengedhetetlen szükségességét. A közelgő kihívásokkal szemben a szén-dioxid-műveltség szerepe kritikusabbá válik, mint valaha. Ez nem csak a hőmérsékleti cél eléréséről szól, hanem egy olyan kultúraváltás előmozdításáról, amelyben mindenki aktívan részt vesz a hatásos éghajlati fellépésekben. Az éghajlati válság sürgőssége megkívánja a szén-dioxid-műveltség széleskörű megértését, ami utat nyit a fenntartható és rugalmas jövő felé.