Meddig mehet el a kínai védelmi technológiai reform?

"Javítani fogjuk a nemzetvédelemmel kapcsolatos tudomány, technológia és iparágak rendszerét és elrendezését, és fokozzuk a kapacitásépítést ezeken a területeken" - mondta Hszi Csin-ping kínai vezető. hangsúlyozta jelentésében a Kínai Kommunista Párt (KKP) 20. Nemzeti Kongresszusára október 16-án. Nem sokkal ezután, október 25-én az Állami Nemzetvédelmi Tudományos, Technológiai és Ipari Hivatal (SASTIND) megtartotta káderkonferencia, amelyben annak igazgatója, Zhang Kejian megismételte Hszi megjegyzéseit a kínai védelmi technológiával kapcsolatban, és követelte, hogy beosztottjai teljesítsék Xi létfontosságú utasításait. Nyilvánvaló, hogy a védelmi technológiai reform továbbra is a KKP prioritása marad, és Kína ezt továbbra is előmozdítja, hogy a PLA-t „világszínvonalú katonasággá” tegye.

Kína azonban már nagyon korlátozott eredményekkel sürgette a reformot a kínai védelmi ipar magjában – védelmi tudományos és technológiai intézeteiben (军工科研院所). Amíg ennek a stagnálásnak az okai fennállnak, a kínai védelmi technológiai szektor reformjára irányuló erőfeszítések valószínűleg nem fognak sikerülni a közeljövőben.

A kínai védelmi tudományos és technológiai intézetek természete

Bár Kína technológiai kutatás-fejlesztési rendszere kormányzati kutatóegységeket, egyetemeket és vállalati kutatási részlegeket foglal magában, a védelmi tudományos és technológiai (S&T) intézetek jelentik a kínai védelmi technológia legfontosabb forrásait. Ezek az alapvető védelmi technológiákat birtokló és kapcsolódó tudósokat foglalkoztató intézetek a legnagyobb kínai védelmi vállalatok fegyverekkel és felszerelésekkel foglalkozó kutatási elemei. Ők a fő erők a kínai védelmi technológia fejlesztésében, nem pedig anyavállalataik vagy egyetemeik.

Például, Pekingi Aerospace Automatic Control Institute Az 1958-ban alapított China Aerospace Science and Technology Corporation vállalata évtizedek óta felelős a kínai rakétavezérlő rendszerekkel kapcsolatos kutatásokért, részt vett a nevezetes „Két bomba, egy műhold” program kutatás-fejlesztésében és számos Dongfeng rakétatípusban. Egy másik példában a 701. intézet A China State Shipbuilding Corporation 1961-es megalakulása óta felelős a hadihajók tervezéséért, és részt vett Kína első repülőgép-hordozójának, a Liaoningnak a megépítésében. Kétségtelenül a védelmi tudományos és technológiai intézetek jelentik Kína katonai képességének magját.

Tetszik ez a cikk? Kattintson ide a teljes hozzáféréshez való feliratkozáshoz. Csak 5 dollár havonta.

Mindazonáltal, bár ezek az intézetek kulcsfontosságúak Kína számára, a problémák már régóta fennállnak. Pekingnek valódi rendszerátalakítással kell megoldania ezeket a problémákat védelmi technológiai kutatási kapacitásának növelése érdekében.

Védelmi Kutatóintézetek: problémák és a kapcsolódó reformtörekvés

Anyavállalataikhoz hasonlóan a kínai védelmi tudományos és technológiai intézetek is a hatékonyság hiányától és az innovációra való ösztönzés hiányától szenvedtek. A szocialista rendszer alapján ők jelölték ki „közintézmények (事业单位”), ami azt jelenti, hogy tulajdonukat, pénzügyeiket és személyzetüket a kínai kormány ellenőrzi. Különösen az intézetek finanszírozását és fizetését a kormány kisajátítja, ill kutatási eredményeiket hatósági engedély nélkül nem értékesíthetik kereskedelmi forgalomba. Ebből az következik, hogy mind az intézet, mind az egyes kutatók nem rendelkeznek az innovációhoz szükséges rugalmassággal.

Közintézményként a védelmi tudományos és technológiai intézeteket bonyolult bürokratikus folyamatok és alacsony jövedelmezőség sújtja, ami a hatékonyságot és az innovációs motiváció hiányát okozza. Az 1980-as évek gazdasági reformkorszakának kezdete óta a védelmi vállalatok számos, polgári termékekért felelős gyártóegysége bekerült a tőzsdére, de az érzékeny technológiájú védelmi T&T intézetek továbbra is közintézmények maradtak.

Xi öt évvel ezelőtt kezdte meg az alapvető védelmi tudományos és technológiai intézetek reformját azzal a céllal, hogy állami intézményekből vállalkozásokká alakítsák át őket. 2017-ben a SASTIND kiadta a „Végrehajtási vélemények a védelmi tudományos és technológiai intézetek vállalattá alakításáról”, deklarálva a reform első hullámát, amely 41 intézetet érint. 2018-ban nyolc állami és pártfőosztály közösen adta ki a „Válasz a China South Industries Group Automatizálási Intézetének átalakítására vonatkozó végrehajtási tervre”, ami a reform formális kezdetét jelenti. Egyes kínai ipari elemzők ezt hirdették ezt a reformot gyorsan végrehajtják.

A reform célja az volt, hogy ezek a védelmi S&D intézetek felelősséget vállaljanak saját nyereségükért vagy veszteségükért, növelve hatékonyságukat és innovációs motivációjukat, valamint tehermentesítve a kormány pénzügyi terheit. A reform négy szempontot tartalmazott: eszközök, számvitel, finanszírozás és személyzeti juttatások.

Először is, az intézetek vagyona a Pénzügyminisztériumot illeti, nem az intézeteket vagy azok anyavállalatait. A vagyon egy részét leszámítva, amely a társasági intézetekhez kerülne, a reform során a kormány felszámolja és más kormányzati egységekhez adja át a vagyont, vagy értékesíti és a nyereséget visszafizeti az államkasszába.

Másodszor, egy közintézménynek eltérő számviteli szabályai vannak, mint a vállalkozásoknak. Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozásokra vonatkozó szabályok jóval szigorúbbak, mint a közintézményekre, vagyis a társasági intézeteknek a korábbinál diszkrétebb gazdálkodásra lenne szükségük. Másrészt a fennmaradó vagyonuk feletti nagyobb kontroll miatt rugalmasabbak lennének a könyvelésben is.

Harmadszor, a közintézmények finanszírozása teljes egészében a kormánytól származik, míg a társasági intézeteknek saját maguknak kell forrást szerezniük termékértékesítéssel, tőzsdei bevezetéssel és/vagy kötvényfinanszírozással. A nyereségük után adót is kellene fizetniük.

Negyedszer, egy közintézmény fizetését és nyugdíját teljes egészében a kormány fizeti. A reform után az újonnan alakult intézetek felelnének munkatársaik fizetéséért és a jóléti juttatásokért, míg a nyugdíjak egy részét a dolgozók fizetnék. Mindazonáltal a kutatók további nyereséghez juthatnának a tőkeelosztás és a technológiai kereskedelmi forgalomba hozatal révén.

Tetszik ez a cikk? Kattintson ide a teljes hozzáféréshez való feliratkozáshoz. Csak 5 dollár havonta.

Ezek a változtatások összességében csökkentenék a kormányzati ellenőrzést és a terheket, miközben növelnék a társasági intézetek szabadságát és rugalmasságát, ami elősegíti a kínai védelmi technológiai innovációt.

Mindazonáltal a reform eddig még nem tett észrevehető előrehaladást. A 41-ben átalakítandó 2017 intézetet tartalmazó első lista közzététele után a kínai kormány nem jelentett be reformokat a fennmaradó 40 intézet vonatkozásában. A elakadt a reformfolyamat az első listán szereplő intézeteknél 2019-ben jelentették. Az év augusztus 3-án az Állami Tanács állami tulajdonú vagyonfelügyeleti és igazgatási bizottságának (SASAC) honlapján közzétett hír azt mutatta, hogy csak az Institute on Automation of China South Industries Group fejezte be a reformot, jelezve, hogy a kínai védelmi technológiai reformnak ez a kritikus projektje, amelyet Xi támogat, még mindig nem járt sikerrel ötéves erőfeszítés után.

Politikai hatások

A XX. Pártkongresszus személyzeti megállapodásai azt jelzik, hogy Hszinek képesnek kell lennie arra, hogy megszabja Kína politikai irányvonalát. Ez azt jelenti, hogy egyetlen politikai erő sem emelhet kifogást a védelmi technológiai reform ellen. Ez azt jelenti, hogy két tényező lehet az oka a megrekedt reformtörekvésnek.

Először is, Kína gazdasági lassulása a reform iránti motiváció csökkenéséhez vezetne. A reform azt irányozta elő, hogy a társasági intézetek elfogadhassák a piaci befektetéseket és a technológiával kapcsolatos nyereséget, ugyanakkor megszűnjenek az állami finanszírozástól való függésük. A kínai gazdasági lassulás azonban annyira nyilvánvaló, hogy ezek az intézetek attól tarthatnak, hogy nem tudnak elegendő befektetést és profitot vonni a piacról, ami fizetésképtelenséghez, akár csődhöz is vezethet. Ennélfogva ez a helyzet hátráltatná a reformok iránti lelkesedésüket, és a társasági formációtól való vonakodásukhoz vezetne, ami közvetve befolyásolná a védelmi tudományos és technológiai intézetek reformjának előrehaladását.

Ami még fontosabb, az, hogy Xi megerősíti a KKP mindenben vezető szerepét, károsíthatja az innovációs légkört. Xi szinte minden irányelvet mikromenedzselt, gyakori párt- és adminisztratív utasításokkal. Ezenkívül korrupció- és trösztellenes kampányokat szervezett annak érdekében, hogy politikáját betartsák. Például az Alibaba – egy magáncég, amely az innováció modelljévé vált, mert kevesebb állami támogatást és útmutatást kapott, mint a nagy állami tulajdonú vállalatok, de így is vezető technológiai vállalattá vált – a kínai kormány trösztellenes okokból erőszakosan célba vette. Bár a kínai kormánynak meglehet bizonyos politikai célokat szem előtt tartva, a végeredmény az, hogy minden innovációnak követnie kell a KKP példáját, és minden olyan projektet, amely nem felel meg közvetlenül a kormány elvárásainak, visszafogják. Ez nagyon káros a védelmi tudományos és technológiai intézetek reformjára nézve.

Mivel a védelmi tudományos és technológiai intézetek reformja különféle kérdéseket érint, sok probléma tárcaközi koordinációt igényel, és következményei mélyrehatóak lehetnek. Például az Institute on Automation of China South Industries Group reformjához – ez az egyetlen intézet, amely eddig sikeresen befejezte a folyamatot – nyolc párt- és kormányhivatal jóváhagyására volt szükség. A büntetések elkerülése érdekében előfordulhat, hogy az intézetek és a kapcsolódó tisztviselők nem kezdeményezik maguk a holtpont megoldását, mielőtt Xi közbelép, és további politikai utasításokat adna, ami a reform stagnálását okozza.

A kínai gazdasági lassulás és Xi elhúzódó uralkodása miatti borús reformkilátások miatt a reformtörekvést hátráltató tényezők továbbra is fennmaradnak, vagyis a védelmi tudományos és technológiai intézetek átalakítása nem valószínű, hogy hamarosan sikerülni fog.

Kétségtelen, hogy Kína továbbra is rengeteg erőforrást fektet be a védelmi technológiába, és fejleszti fegyvereit és felszereléseit, de Kína védelmi technológiai fejlesztésének kilátásai nem biztatóak. Habár Kína rakétái, harci repülőgépei és mesterséges intelligencia az utóbbi időben jelentős előrehaladást értek el, a legtöbb előrelépés valójában a nyugati országok technológiájához való felzárkózásban volt, nem pedig a valódi innovációban. Az innováció előmozdítása érdekében Kínának meg kell reformálnia jelenlegi rendszerét, amelynek a védelmi tudományos és technológiai intézetek kritikus részét képezik. Mindazonáltal Kína hanyatló gazdasága és a súlyos politikai környezet akadályozhatja a reformtörekvést.

Az Egyesült Államok technológiai visszaszorítása és a kínai védelmi tudományos és technológiai reform lassú előrehaladása miatt Kína számára nehéz lesz hozzáférni a külföldi fejlett technológiához és fellendíteni a natív technológiai innovációt. Következésképpen Kína védelmi technológiai kutatás-fejlesztési lehetőségei továbbra is korlátozottak, és előfordulhat, hogy az eredmények nem felelnek meg a várakozásoknak.

• SEO által támogatott tartalom és PR terjesztés. Erősödjön még ma.
• Platoblockchain. Web3 metaverzum intelligencia. Felerősített tudás. Hozzáférés itt.
• Forrás: https://thediplomat.com/2022/11/how-far-can-chinas-defense-technology-reforms-go/